A ChatGPT új fejezetet nyitott a mesterséges intelligencia történetében, és elindította a generatív AI-robbanást. 2023-ban szinte hetente jelentették be az új AI-modelleket, magyar emberek tömegei kezdtek el társalogni a Chat GPT-vel és gyakorlatilag minden épkézláb menedzsment azon kezdett el lázasan dolgozni, az ő cégük hogyan ülhet fel az AI-vonatra, ez történik éppen Magyarországon is. A mesterséges intelligencia szabályozása közben rohamléptekben követi az eseményeket, az EU máris lépett. Mindennek tetejébe év végén jött a Sam Altman kirúgási dráma. Mutatjuk, miért volt 2023 egyik top sztorija az AI.
Nagyon izgalmas időszakában van az autóipar, masszív kihívásokat és átalakulást hoztak a globális elektrifikációs törekvések, melyek árnyékában egy új globális szereplő kezdett el felemelkedni. A kínai vezetés nagyon jól felismerte az autóiparban kínálkozó lehetőséget és szálkásra gyúrta nemzeti bajnokait, amelyek először a hazai piacukon vették át az irányítást, majd az idei évben már elég erőteljesen a globális törekvéseikre fókuszáltak. Ráadásul az előrejelzések abba az irányba mutatnak, hogy ez még csak a kezdet és a következő 5-10 évben jelentősen átalakíthatják a globális autóipari erőviszonyokat a kínaiak. Ráadásul európai terveikben nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország is fontos szerepet kaphat.
Egy globális és egy magyar bankfúziót is feljegyezhettünk idén a gazdaságtörténeti események listájára: egy mini bankválság kellős közepén március 19-én bejelentették, hogy a világ egyik legnagyobb globális bankja, a svájci UBS felvásárlás révén menti meg a csődtől legnagyobb hazai versenytársát, a Credit Suisse-t. E kényszerházasság pozitív ellenpéldája volt a legnagyobb itthoni esemény: május 1-jével egy hármas bankfúzió eredményeként létrejött az ország második legnagyobb hitelintézete, az MBH Bank. Ez utóbbit leszámítva is bővelkedett az M&A-tranzakciókban a hazai pénzügyi szektor két nagy ága: az 1000 milliárd feletti rekordnyereséget elérő bankszektor és a veszteség elkerüléséért küzdő biztosítási ágazat. Nézzük, mi minden történt!
A 2015–2016-os migránsválság óta 2023-ban volt a legsúlyosabb a bevándorlási helyzet Európában, évek óta nem látott számú menekült és gazdasági bevándorló érkezett a földrészre. Eközben az izraeli–palesztin konfliktus újbóli erőteljes kiéleződése Európában is éreztette a hatását, ahol a jobbára muszlim vallású bevándorlók palesztinpárti és Izrael-ellenes jelszavakkal vonultak az utcákra, és több helyen is összecsaptak szélsőjobboldali ellentüntetőkkel. A bevándorlás fokozódása a bevándorlásellenes erőknek kedvezett: Európa-szerte törnek előre a radikális jobboldali pártok.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.
Kinyílt a világ, a hazai befektetők is egyre inkább külföldi tőkepiaci sztorikat keresnek, pedig akadnak a magyar tőkepiacon is nagy történetek, és itt most nem a PMÁP-ra gondolunk, hanem az OTP-re, a Magyar Telekomra, a Waberer's-re vagy akár az ANY Biztonsági Nyomdára, amiknek az árfolyama nagyot ment idén.
Az idei év legfontosabb gazdasági sztorija az infláció minden várakozást meghaladó növekedése volt. A pénzromlás ütemének globális emelkedése mellett nagyon kellemetlen jelenség, hogy a hazai áremelkedést belső tényezők is fűtik, ezzel pedig az év végére a magyar inflációs mutató a legmagasabb lett az Európai Unióban. A gyors árnövekedés a keresetek vásárlóerejét csökkenésbe fordította, a jegybanki kamatemelések pedig a hitelpiacon hoztak óriási változásokat.
A sokszorosára dráguló gáz- és áramárak rengeteg iparágba begyűrűznek majd idén és „végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül” – írtuk napra pontosan egy évvel ezelőtt a 2021-es év egyik legfontosabb sztorijaként. Azóta a rezsicsökkentés eredeti formája már a múlté, akárcsak a 480 forintos üzemanyagár sapka, a magyar gazdaság energiaszámlája pedig mintegy 10 milliárd euróval megugrott, és az orosz-ukrán háború miatt is óriási feszültségeket átélő magyar energiapiac végül egy önálló Energetikai Minisztérium létrehozásába torkollott. Közben azt maga Orbán Viktor kormányfő ismerte el néhány napja, hogy a forrongó helyzet és a magas energiaimport ellen egyelőre csak sufnituninggal, részmegoldásokkal tud védekezni a magyar gazdaságpolitika. Ez egyúttal azt is előrevetíti, hogy a 2023-as év is rendkívül eseménydús lesz a magyar energetika, az energiapiacok szempontjából és félő, hogy az óriási kihívásokat nemcsak az infláción keresztül érezzük meg, hanem cégek, akár ágazatok térdre kényszerülésén és a költségoldali versenyképességünk romlásán keresztül is.
Ukrajna megtámadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök az eddigi legerősebb üzenetet akarta küldeni a Nyugat felé: Oroszország, mint a világ egyik vezető szuperhatalma, nem tűri tovább, hogy semmibe vegyék. Az invázió egyszerre szólt volna az orosz érdekszférának is: a Kreml meg akarta mutatni, hogy azokat, akik szakadni akarnak Moszkva "öleléséből," napok alatt lesöpri a térképről a modern, ütőképes orosz haderő. A támadás elindult, a háború azonban nagyon máshogy alakult eddig, mint amire akár a Kremlben, akár a Bundestagban, akár a Fehér Házban számítottak. Tíz hónap elteltével az oroszok Ukrajna alig 18-20%-át tudták elfoglalni, az orosz haderő nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, a reputációs kár pedig alighanem még ennél is komolyabb. Mindezek mellett a gazdasági háborúban sem áll túl jól Oroszország: bár a szankciózásnak nyertesei nincsenek, eddig nagyon úgy tűnik, az oroszok a Nyugatnál súlyosabb károkat szenvednek. Tetézi az egészet, hogy Kína és India csendes kihátrálásával nemhogy veszélybe kerül a Putyin által áhított, Amerika-ellenes feltörekvő tengely, de még a Moszkva által egyértelműen uralt ázsiai posztszovjet térség integritása is töredezik. Minden eddigi kudarca ellenére még mindig "nyerhet" Oroszország Ukrajnában, világhatalmi szerepét tekintve azonban eddig nettó vesztese a háborúnak: mára talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy Kína és az Egyesült Államok árnyékában Oroszország többé nem szuperhatalom.
Nagyon ritkán fordult elő az elmúlt közel száz évben, hogy egy adott évben a részvény- és a kötvénypiacon is esés legyen, 2022 sok szempontból kivételes év volt, és ebben a tekintetben is bekerülhet a tőzsdei történelemkönyvekbe, mert nagyot esett a részvény- és a kötvénypiac is. Az események részben a recessziós félelmekkel és az elszabaduló inflációval magyarázhatók, olyan ritka helyzet állt elő, amiben a jegybankárok nem tudják automatikus lazítással segíteni a gazdaságot és ezzel együtt a részvénypiacokat, mert a magas infláció miatt kénytelenek szigorítani, ami a részvény- és a kötvénypiacon is esést vált ki. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP 10-es sztorija.
Alapjaiban írta felül a hitelezés és a megtakarítási piac játékszabályait az elszabaduló infláció 2022-ben. Év végi visszatekintő cikkünkben most a lakáshitelek és a lakossági állampapírok példáján mutatjuk be, mit hozott eddig a durván megemelkedett kamatkörnyezet.
Magyarország modernkori történetében még nem fordult elő olyan, hogy importálnunk kell a kukoricát, az idén azonban ez is megtörtént. A normál években 6-8 millió tonna, jobb években ennél is több kukoricát előállító magyar agrárium komoly exportőrnek is számít, az idei döbbenetes aszály azonban ennek csak a töredékét tette lehetővé. Az idei szárazság nem előzmény nélküli és várható, hogy a klímaváltozás előrehaladtával egyre nő azon területek nagysága, ahol igazán eredményesen nem lehet kukoricát termelni. A kihívás komoly, és évről évre nagyobbnak tűnik. A megoldás egyik lehetséges kulcsa egy Dél-Európában már egyre inkább terjedő haszonnövény, a cirok lehet.
Nagyjából idén év elejéig tartott a globális tőkepiaci buli, akkor azonban jöttek a jegybankok és felkapcsolták a villanyt, véget vetettek a korlátlan pénz és az alacsony kamatok bűvöletének, így hirtelen sokaknak feltűnt, hogy sok tőzsdei sztori már nem is olyan vonzó, mint amilyennek korábban tűnt. Az alacsony kamatok időszakának egyelőre vége, az új kamatkörnyezetben pedig minden átárazódott, leginkább azok a víziók, amik csak jó néhány év múlva leszedhető gyümölcsöket kínáltak, legyen szó akár a metaverzummal kapcsolatos eszközökről, elektromosautó-gyártók részvényeiről, kriptoeszközökről vagy technológiai cégek papírjairól. 2022 a nagy víziók összeomlásáról is szólt, nálunk ez az egyik TOP10-es sztori idén.
„Még nem tudják, de maguk a nincsek nemzedéke: nincs munka, nincs tőke, nincs jövedelem. Kellemes kilátások…” – hangzott el Michael Douglas szájából a híres mondat, a 2010-es Tőzsdecápák: A pénz nem alszik című filmben. A főszereplő akkor az amerikai jelzáloghitel-válságról beszélt, ami 2008 után több évvel vetette vissza a legtöbb ország gazdaságát és ingatlanpiacát. Magyarországon például 2014-ig tartott amire a kereslet, a lakásfejlesztések száma és a lakásárak öt év után ismét növekedni tudtak, ezt követően azonban beköszöntött az ingatlanpiac aranykora. A szárnyalás után viszont most másként, de ismét a „nincsek” időszaka jöhet. Nincs olcsó hitel, nincs elég tranzakció, nincs olcsó energia, az állami támogatások körüli bizonytalanságról, vagy a munkaerő- és alapanyaghiányáról nem is beszélve. Egy ilyen környezetben vajon meddig állhatja a sarat a piac anélkül, hogy az árak is csökkenni kezdjenek?
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
